Lant
A gondolatok ahhoz kellenek, hogy kifejlődjön az intellektus. Ha nincsenek gondolatok, akkor csak - az általunk - ösztönnek nevezett irányítási rendszer működik kizárólagosan, amit mások isteni eredetű motivaforrásként azonosítanak.
Az ösztönökkel az a baj, hogy ha egy bizonyos irányba - kultúrálisan - szeretne ez a Világ fejlődni, akkor ez a fejlődés sérteni fogja a többiek (vágy-érzés-érzelem) területeit, mivel kihat ezekre. Ha tehát elfogadjuk azt, hogy az ember nem rosszhiszemű, akkor a gondolatokkal akár csodára is képesek vagyunk.
A többiek azért nem szeretik a gondolatokat, mert szabaddá tesznek, tehát logikai értelemben többé nem fogják azután kiszolgálni őket úgy, ahogy előtte. Sajnos a rosszhiszeműség is a gondolatokból ered, kérdés, ez vajon nem a többiek által kifejtett ránk irányuló hatás negatív kifejeződése-e? Mert ha igen, a többiek öngólokat lőnek folyamatosan, amikor így akarnak lejáratni minket.
A gondolatok kiválóan alkalmasak a művészet területén az ilyen irányba kibontakozó többiek alá stabil keretrendszert rakni. A gondolat kiváló vezető, ám sajnos a kísértés komoly ellenfél.
A művészetek kialakulásának miértjére van egy jó elméletem. Minden társadalom előbb-utóbb kitermeli azt a réteget, akik nem akarnak arctalan szereplőként kis fogaskerekekként viselkedni. Mivel a lustaság nem túl előnyös az ilyen társadalmakban, kénytelenek valami nagyot alakítani azért, hogy részei maradhassanak a Közösségnek, lehetőleg megbecsült státuszban, tehát tényleg nagyot kell virítani, hogy azt, amivel biztosítani szeretnénk az életbennmaradást (no meg a kényelmet és a jómódot) gond nélkül megtehessük.
Ha a hülyék képesek ezekre a dolgokra, hogy mondjuk 'festek egyet a barlang falára-beadagolom a többieknek, hogy létezik szellemvilág és szólok, hogy én kompetens vagyok arra-a dallamokat mindenféle dolgokból összeillesztett tárgyakkal reprodukálni tudom-stb.' rádumálásokra érdemben reagáljanak, akkor elmondhatjuk, hogy kialakult az első civilizáció.
Tehát a civilizáció forrása a művészet, annak forrása a lustaság (amire a pánikreakció a kreativitás), annak pedig a forrása egy olyan mentalitás, mely a mesterségek között a legősibbként kezdte. Tehát maga a munka, a mesterségek alapja sem más, mint ribancok azon filóztak, hogy lehetne valahogy lepattanni a Törzsről, főleg arról a seggfejről, aki ott uralkodik és gátja minden új iránynak, vagyis a fejlődésnek.
Mindenki ribanc ezen a bolygón. Csoda, hogy innen indult ki minden?
