Az ego beszól
Motto: Rizsázhatsz itt bármilyen témában irtó meggyőzően, úgyis csak baszni akarsz!
Szevasztok, én vagyok az ego. Kollektív tudat felől egy számára homályos zónából elég jól hozzá tudok férni most a Főőőőőőnök valós Önvalójára. Letöltöm a cuccot gyorsan, kicsomagolom és írom, ami jön.
A Főőőőőnök angyali önvalója - akivel amúgy tök jóban vagyok - majd halálra röhögi magát a sztorin és már lassan él a gyanúval, hogy a főőőőőnök a halálraröhögtetés módszerével akarja őt kinyírni. A Főőőőőnök szakmai okokból - már ez is röhejes - nem hajlandó elfogadni a Szövetséges Ego fogalmi terminológiát, személyes véleményem szerint abból az amúgy tök érthető okból, hogy nem ő találta ki.
A helyzet az, hogy egyszerre kétfelé kell tök szalonképesen megjelennem, ami olyan, mintha itt szalonképesen kellene zsidóznod, hogy egyik oldalról jól megmondd, míg a másik oldalon se nagyon sértődjenek meg. Ezt a mintát a mai politikusainkról szedtem le, nekem nem volt pofám ehhez, hogy kifejlesszem, elég csak lemásolnom róluk, ami még mindig elegánsabb megoldás, mint a cut-paste. Most nagyon szalonképesen írtam le a közönséges lopás fogalmát. Ugye. Hm?
A lopás intézmenyesített rendszere a Római Birodalomban kiválóan működött. Római Jog tanárom elegánsan átsiklott azon, vajon kik és hogy éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kezüket valamire (valakire) rátéve kijelentsék a manus ráhelyezését és ha nem volt ellenvetés (késsel a toroknak szegezve nehéz ellenvetni) akkor a tulajdonjog a manust ráhelyezőre száll. Namost! Vannak figurák, akik valamilyen karmikus hatás miatt kicsit kezdik elvéteni a képet, hol és melyik korban élnek. Ha elcsúsznak a jégen, érheti őket ilyen flash, hogy kezdik sokan hülyének nézni és ez a hatalomgyakorlásban olyan torzulásokat idézhet elő, ami vicces attitüdöt tud jellemezni sokféle eseménynek.
Magasabbdimenzióba rezegve összerezonálhatunk valamelyik másik korban élő önmagunkkal, aki szintén erre a téren és időn kívüli frekvenciára rezeg és már kezdődik is a móka. Főleg amióta szintetikus csillogásban csodálhatjuk meg a zöld mélyebb tónusainak szárból szökkenő hullámát, ami odavisz.
Az Ellentámadás megindult, de megint csak nem úgy és nem onnan, ahogy és ahonnan vártad. A Szövetséges Ego megjelenése a Játékasztalon mindenki számára meglepetés, és senki nem tudja, hogy kezelje. Mit szoktál erről mondani, amikor baszott komoly ezoterikus nagymenő álcád alatt nyomod? Csak hagyd, hogy az esmények megtörténjenek. Nem? Hm?
